Nagykanizsa t�rt�nete

Nem messze a Balaton cs�csk�tõl, �t �t tal�lkoz�s�nal fekszik Nagykanizsa. �vsz�zadok �ta t�lti be az �sszek�tõ kapocs szerep�t. Szlov�nia, Murak�z term�kei innen mentek tov�bb Grazba, az Adri�t�l Alpokig tart� kereskedelemben is fontos szerep jutott v�rosunknak.
A Kanizsa n�v szl�v eredetû sz� Knysa, jelent�se ("a fejedelem�, herceg�") arra utal, hogy a t�rs�g egy ilyen fõrang� szem�ly birtoka volt. Az �sat�si leletek alapj�n ismertt� v�lt, hogy a mai Nagykanizsa ter�let�n õsidõk �ta �ltek emberek. A R�mai Birodalom h�d�t�s�nak eml�kei is ezen �sat�sok sor�n ker�ltek elõ. A k�rny�k egyik legfontosabb romai kori lelõhely�t a v�ros �szaki r�sz�n az Inkey-k�polna melletti dombtetõn tal�lt�k meg, ahol egy 3-4 sz�zadbeli telep�l�s maradv�nyait t�rt�k fel.
Kanizsa nev�vel 1245-ben tal�lkozunk elõsz�r oklev�lben. Alisp�nja az Osi nemzetts�gbõl val� Lõrinc, aki a Kanizsai csal�d megalap�t�ja. Õk folytatt�k a v�r �p�t�s�t �s n�gyzet alak� z�rtudvaros v�rpalot�t �p�tettek a Kanizsa foly�cska sziget�n. A telep�l�s gyorsan fejlõdik. A 14 sz�zadban m�r mezõv�rosi kiv�lts�got kap, v�mszed�si joga van, �s keddi napokon pedig heti v�s�rt tarthat. A Kanizsai csal�d kihal�sa ut�n az eg�sz birtok a N�dasdiak tulajdon�ba ker�lt. Maga a v�r �s a v�ros a 16. sz�zad elsõ fel�ben �lta vir�gkor�t az It�lia �s St�jerorsz�g fel� �r�nyul� kereskedelem egyik k�zpontja volt.
A t�r�k 1532-ben l�pett elõsz�r zalai f�ldre. N�dasdy Tam�s a r�gi v�rkast�ly k�rûl fa- �s f�ld - szerkezettel, b�sty�kat erõs�tette meg a v�rat. Szigetv�r mellett Kanizsa v�lt a D�lvid�k legfõbb erõss�g�v�. K�sõbb a v�r a kir�ly birtok�ba ker�lt, ekkor olasz hadm�rn�k�k tervei alapj�n hatalmas �tsz�g alak� olasz b�sty�s erõd�tm�ny emelkedett ki a mocs�rb�l. A v�r legh�resebb kapit�nya Thury Gy�rgy volt, aki 1569-71 k�z�tt v�dte a v�rat k�zel 3000 f�nyi katon�val. A t�r�k cselvet�ssel tudta Õt legyõzni. Hal�l�t hist�ri�s �nek �r�k�tette meg, eml�ke mindm�ig �l a v�rosban, m�zeumunk is az Õ nev�t viseli.
A t�r�k uralom ut�ni eln�ptelenedett v�rosba a 18. sz�zad elej�n n�met, horv�t, r�c telepeseket k�lt�ztetett be a v�r akkori ura. Belõl�k �tv�zõd�tt �ssze Kiskanizs�n az a saj�tos n�prajzi csoport, mely a v�ros lakoss�g�t�l nemcsak nyelvileg, hanem viselet�ben �letm�dj�ban is elk�l�n�l. Az �j telepesek szinte kiz�r�lag f�ldmûvel�ssel foglakoztak, rendk�vûl gazdas�gosan �s nagy szor -galommal. Term�keiket f�l�sleg�vel csakhamar "s�ska" m�dj�ra a k�rnyezõ telep�l�sek piacait lept�k el.
Ez az etnikum ma is Kiskanizs�n �l �s nap mint nap bizony�tja legend�s szorgalm�t. Ez a v�rosr�sz nemcsak Nagykanizs�nak hanem a D�l dun�nt�li r�gi�nak is az egyik legjelentõsebb �l�st�ra.
A t�r�k kiûz�s�t k�vetõen a v�ros elvesz�tette strat�giai jelentõs�g�t ez�rt a b�csi haditan�cs a v�rat 1702-ben leromboltatta. K�veibõl �p�tkeztek a f�ldesurak �s ebbõl �p�tkezett a v�rbeli lakoss�g is. 1753-ban m�r tizenn�gy utc�t jegyeztek fel a v�rosban. A fõk�nt deszkapal�nkos h�zak k�z�tt akadt jelentõs �p�let is. Igy p�ld�ul a m�g m�ig is �ll� Ferencesrendi templom az uras�gi kast�ly, amely a mai Thury Gy�rgy M�zeum fõ �p�lete �s az uradalmi vend�glõ amely �p�let ma a B�lyai J�nos �ltal�nos Iskol�nak ad otthont.
Meg�l�nk�lt az �zleti �let, ism�t sz�mottevõ volt a kereskedelem �s jelentõsen fejlõdõtt a k�zmûipar. Sorra alakultak meg a c�hek, �gy 1813-ban m�r tizenn�gy c�h v�dte az iparosok �rdekeit Kanizs�n. A gyors fejlõd�ssel egy�ttj�r� polg�riasod�s �rlelte meg a tanul�s �s a szellem mûvel�s�nek ig�ny�t. Batth�nyi Lajos n�dor t�mogat�s�val 1765-ben elemi �s gimn�ziumi oszt�lyokban indult meg az oktat�s a piarista rend vezet�s�vel. A Dun�nt�lon Nagykanizsa mondhatja mag��nak az elsõ kimondottan a keresdelmi oktat�sra szakosodott iskol�t is, mely 1895-ben felsõfok� oktat�si int�zm�ny rangot nyert.
A zeneoktat�s, mely a v�rosban ma is magas szinvonalon folyik elõszõr a k�z�pfok� tanint�zetekben kezdõd�tt, majd 1926-ban megny�lt az �n�ll� V�rosi Zene Iskola.
V�rosunk oktat�si int�zm�nyei nem kev�s kiemelkedõ egy�nis�ggel b�szk�lkedhetnek. Nagykanizsa Almam�tereinek �don falai k�z�l indult �tj�ra Vir�g Benedek, Kir�ly P�l, De�k Ferenc, Ka�n K�roly, Hevesi S�ndor �s dr. Mezõ Ferenc.
1885-ben Irodalmi �s Mûv�szeti K�r sz�letett, mely a v�ros szellemi �let�t gyarap�totta. Az 1800-as v�g�n alakult meg a Kanizsai Dal�rda a V�rosi M�zeum �s a V�rosi K�nyvt�r is.
1874-ben Zala c�mmel �n�ll� v�rosi sajt� jelent meg.
Nagykanizsa �jabb nagyar�ny� fejlõd�se az 1860-as �vekben indult meg. Ekkor �p�lt meg a v�rost B�ccsel, Pesttel, �s Fium�vel �sszek�tõ vas�t. A vas�t megnyit�sa megsokszorozta az eddig is pezsgõ kereskedelmi �letet. Rohamosan fejlõd�tt a v�ros ipara is. Elsõsorban a mezõgazdas�gi g�pjav�t�, g�pgy�rt�, �lelmiszer- �s faipar alakult ki. Az ipar �s a kereskedelem fejlõd�se indokolta a p�nzint�zetek kialakul�s�t is. Hamarosan a n�gy helybeli magyar kezdte meg mûk�d�s�t, majd ezek mell� egy Osztr�k-Magyar �s egy Angol-Magyar bank nyitott Kanizs�n fi�kint�zetet. Ki�p�tett�k a telefonh�l�zatot, majd 1895-ben a v�ros bekapcsolt�k az interurb�n h�l�zatba is.
A h�rom nagy sz�lloda mellett �t kisebb sz�ll� is v�rta a vend�geket.
A pihen�sre kikapcsol�d�sra v�gy�k �r�m�re 1890-ben S�takert l�tes�lt, mely ma is �de z�ld ter� -lete a v�rosnak. Ugyanebben az idõben az eg�szs�g�gy �j 70 �gyas k�rh�zban kezdhette meg a gy�gy�t�st.
A nagyar�ny� polg�ri fejlõd�s �l�n a Kanizsai zsid�s�g �llt. Õk voltak a szellemi meg�jjul�s a ma -gyaros�t�s, a magasszintû t�rsas�gi �let vez�ralakjai. 1881-ben adt�k �t a klasszicista st�lus� udvarra �p�tett nagym�retû zsinag�g�t, mely erre a c�lra �p�tett udvari helyis�geiben �tvenn�l t�bb egylettel v�rta kult�r�lis �s kreat�v programmal a t�rsas�gra �s mûvelõd�sre v�gy� polg�rokat.
Az elsõ vil�gh�bor� idej�n v�lt a v�ros laktanyav�ross�. Ez a k�rûlm�ny tette sz�ks�gess� a viz - vezet�k rendszer meg�p�t�s�t. Korszerûs�dik Kanizsa, megind�l a csatorn�z�s �s az utc�k modern burkol�sa. A h�bor� k�vetkezm�nyei a v�rost is erõsen s�jtott�k. Elszigetelõd�tt, elvesztette d�li �s nyugati piacait, a gazdas�gi v�ls�g pedig tov�bbi visszaes�st hozott. Ebbõl a m�lypontb�l az olajb� - ny�szat emelte ki a v�rost. Az EUROGASCO amerikai monopolium sikeres k�olajkutat�sait k�vetõen megalakult a Magyar Amerikai R�szv�nyt�rsas�g. A magyar olajipar k�zpontja Nagykanizsa lett.
Az egykori v�r hely�n meg�p�lt a Dun�nt�li K�olajipari G�pgy�r ma (DKG-EAST Rt) õse �s ezzel megsz�nt az aggaszt� munkan�lk�lis�g.
A MAORT ut�djak�nt a Kõolaj F�r�si V�llalat (KFV) napjainkban pedig a ROTARY F�r�si Kft, mely az olajb�ny�szat speci�lis feladataira szakosodott - gyarap�tja az orsz�g olaj �s g�zkincs�t. Az olajb�ny�szat kapcs�n felsz�nre ker�lt g�z szolg�ltat�s�t a Dun�nt�l egyik legnagyobb - szint�n Kanizsai sz�khelyû - szolg�ltat� a K�z�pdun�nt�li G�zszolg�ltat� V�llalt (K�G�Z) szakosodott. 1947-ben alakult az �veggy�r mai nev�n PANNONGLAS Rt, mely a hõall� �vegbõl k�sz�lt eszk�z�k gy�rt�s�ra specializ�l�dott.
A KANIZSA S�RGY�R term�kei ism�t a hazai legjobbak k�z�tt van �s napjainkban is egyre t�bb nemzetk�zi megm�rettet�sben hozza el a p�lm�t.
Az egykori kefegy�rb�l alak�tott�k ki a Kanizsa B�torgy�rat, a belõle kinõtt KANIZSA TREND Kft term�keit pedig sz�vesen l�tj�k Eur�pa szerte.
1965-ben avatt�k fel a mai TUNGSRAM Rt elõdj�t, amely ma a GENERAL ELECTRIC csoporthoz tartozik.
A v�rosv�dõk vigy�znak a m�lt legszebb �rt�keire, k�vetkezetesen �vj�k �s sz�p�tik a r�gi �p�leteket utc�kat, tereket. A hagyom�nyokhoz illesztik az �jat is.
Nagykanizs�nak ma egys�ges v�rosk�pe van, sz�p l�tv�nyt ny�jt b�rmelyik �tvonalr�l k�zel�tj�k meg.
1962-tõl bõv�tett�k �s �p�tet�k �t a K�rolyi kertet a S�takertet, a v�ros nagy tereit a Kossuth teret az E�tv�s teret �s az Erzs�bet teret. Meg�p�lt a Cs�nak�z� t� a v�ros kedvelt szabadidõ-k�zpontja.
Nagy m�lt�, �s sz�p v�ros Nagykanizsa, amelyik �l �s folyamatosan fejlõdik.
Szeretj�k.
D�lnyugat kapuj�ban, megkap� k�rnyezetben v�rja mindazokat akik �tutaznak, vagy tart�san letelepedni k�v�nnak.